Az egyesület története

Az Okány Községi Sportkör történelme

részlet Varju Richárd – Okány Községi Sportkör bemutatása c. írásából

A labdarúgás jelenléte a településen 1920 körülre datálható, de 1930-tól indult meg a jelentősebb sportszerveződés a faluban. Az első bejegyzett egyesület neve: Okányi Ipar Sport Egylet (OISE) amit főleg iparosok és jobb módúak alkottak. A csapat ekkor a Déli Kerület II. osztályában szerepelt sikeresen.

Az írásos és interneten fellelhető információk szerint a településnek 1931-től van futballcsapata egészen napjainkig. Sajnálatunkra egyetlenegy személy nevét sem említik azok közül, akik a legelső alapító tagok között voltak; név szerint nem tudni, kik voltak ők.
Annyi bizonyos volt, hogy nagyméltóságú uraságok, grófok, professzorok, református esperesek, országgyűlési képviselők, orvosok és egyetemi tanárok voltak azok, akik azon fáradoztak, hogy Szeghalom és környékén éljen a sport.
1931-ben Waucheim György gróf saját csapatot szervezett tarhosi birtokán és meghirdették a Sárréti Bajnokságot. A legjobb csapatnak serleget ajánlott fel a Vésztői SE. A Sárréti Bajnokságon öt csapat vett részt: Vésztői SE, Endrődi Torna Kör, Okányi ISE, Sarkadi VSE., Tarhosi SC. Az eredményről nincs tudósítás.

 Okány bekapcsolódása a megyei sportéletbe a két világháború között:
1935. október 27-én a Szeghalom Vidéki Hírlap meghirdetett egy vándordíjas labdarúgó tornát. A nevezők: Dévaványa, Okány, Körösladány, Szeghalom.
A torna szabályai már nagyon modernek voltak: A mérkőzések az MLSZ szabályai szerint zajlottak le.
A vitás kérdésekben a négy egyesület intézőjéből álló és a Szeghalom vidéki Hírlap tudósítójával kiegészült vándordíj bizottság döntött. Minden pályaválasztó köteles volt a mérkőzést legkésőbb kedd estig beérkezett levélben a kiadóhivatalnál bejelenteni. A pályaválasztó köteles volt az ellenfélnek 13 vasúti jegyet, egy bírói vonatjegyet, és 4 pengő (mai értéke: 15-18000 Ft) tiszteletdíjat fizetni. A pályaválasztó 10 karszalagos rendezőről volt köteles gondoskodni. Minden játékos fényképes igazolványt kapott, e nélkül senki nem léphetett pályára és ehhez fénykép beadása is szükséges volt. A kiállítás díja 40 fillér.
A bírót a Szeghalmi Hírlap értesítette a pályaválasztó jelentése után.
Nevezési díj 4 pengő, óvási díj 5 pengő, fellebbezés 3 pengő.
A mérkőzésekre Püspökladány, Gyoma, Vésztő, Füzesgyarmat és Kisújszállás küldött bírót.
A körmérkőzésekről a Szeghalom Vidéki Hírlap törökszentmiklósi kirendeltsége adott felvilágosítást.
Díjazás: az első helyezett egy évig őrizte a vándordíjat és 11 darab ezüstérmet kapott.
A legfiatalabb csapat 11 bronzérem tulajdonosa lett.
A torna győztese Szeghalom csapata lett.

1936. január 13.
A Szeghalom Vidéki Hírlap öles betűkkel adta hírül, hogy megalakult a Sárréti Liga.
Január 18-án egy sportünnepség keretében a szeghalmi Péter András reálgimnázium tornatermében jött létre az intézmény olyan szándékkal, hogy a Sárréten élő mintegy 150. 000 ember sportéletét kézben tartsa. Ennek vezetői már ismertek voltak. Név szerint: Vitéz Márky Barna Békés megyei alispán, Vitéz Dr. Nadányi János Bihari alispán, Horgosi Kárász Imre, Dr. Tóth Béla, Dr. Ikrich Arnold, Dr. Nagy Ferenc, Nagy Miklós, Gróf Merán János, Tatár Géza, Koppányi Imre, Nagy László, Dr. Kincses Imre, Gyökössy Gyula, Lannert János és Kovács Lajos.

1936. január 18-án délután öt órakor az Úri Kaszinó nagytermében alakult meg a Sárréti Liga, amire meghívták a Sárrét összes községének vezetőit, hogy az intézőbizottságot életre hívják. Célja az volt, hogy a Sárréti Olympiászt létrehozzák, ami a továbbiakban képviseli a falvak sportéletét. Ezt történelmi napnak nevezte az újság – a sárréti sport nagy napjának – és valljuk meg: az is volt. Végeláthatatlan kocsisor indult az állomásra, hogy onnan behordja a nagyméltóságú urakat. Zászlódíszbe öltözött Szeghalom.

1936. február 22-én tartotta a Szeghalmi SE labdarúgó szakosztálya a közgyűlését, megalakulását és belépett a Ligába.
1936. február 26-án összejöttek a falvak, községek sportvezetői egy gyűlésre, ahol Szeghalmon kívül még hatan beléptek a Ligába.
A gyűlés résztvevői:
Szeghalomról: Dr. Ikrich Arnold, Koppányi Imre, Csoór István, Ifj. Fabuja János, Dr. Zsila Jenő és Kovács Lajos
Vésztőről: Dr. Kincses Imre
Körösladányból: Túróczy Endre, Ifj. Lannert János
Okányból: Patkó Olivér tanító és Kozma Antal trafikos
Füzesgyarmatról: Sípos Lajos
Belépett még: Dévaványa és a Szeghalmi Gimnázium csapata is.

A Liga később barátságos mérkőzéseket is szervezett. Ilyenek voltak például: Szeghalom – Magyar Főiskola válogatott vagy a Szeghalom – Siketek Intézetének csapata. A szépszámú közönség mindig tetszetős futballt láthatott. Szeghalmon egy-egy mérkőzésen a nézőszám
elérhette az 1000-1200-at is.

Okánynak mindig is Vésztő volt az „örökös” ellenfele. Talán a két falu közti csekély távolságnak (8 km) is köszönhetően.„Vésztő meg Okány azok nagy rivális meccsek voltak! Ha Vésztőre mentünk futballozni, sorba mentek az emberek. Apám nem nagyon volt oda a meccsért, de ha Vésztőre mentünk felült a biciklire és jött. 2-300 ember ment biciklivel.” (Id. Szabó Sándor)
A mindenkori „szponzor” lovas kocsija– vendégrúdra szerelve – volt a szállítóeszköz. Vésztőn egy orvos, Okányban egy malmos engedhette meg magának a támogatást; községi pénztárból aligha jutottak volna ilyen célra. A csapatok döntő többsége iparos, kereskedő fiatalok, segédek voltak. A gyantéi Tisza uradalom gépészei is Okányban fociztak.Parasztfiatalok – illetve szüleik – nem engedhették meg maguknak, hogy felszerelésre áldozzanak.
A játékosok összetétele alapján a csapat neve Okányi Iparos Sport Egyesület, avagy OISE volt. A bírók a kiöregedett játékosok közül kerültek ki.

A háború előtti sportolók közül nagyon sokan elestek, fogságba kerültek vagy épp visszatértük után elköltöztek a faluból.

1945-ben alakult meg az Okányi Sport Kör(OSK)
1945 után a legelő jobb oldali részére került a pálya, a Sarkadkeresztúr felé vezető út baloldalára, a malommal szembe.

1948.08.20-án az év nagy fordulatot hozott a sportéletben. A Szlávy-féle kastély mellett a kiirtott tölgyes helyén önkéntes munkával kialakították a labdarúgó pályát. A nagy munkák májusban kezdődtek. A kastélypark fáinak kiirtása után 1948 tavaszán a falu fiatalsága a kommunista- és a kisgazdapárt mellé szervezetten, teljes egyetértésben kubikolt nap mint nap, amíg le nem nyesték a pálya nyugati szélét és kialakították a ”lelátót”. A kastély melléképületeinek lebontásából építették meg az öltözőt. Ennek elkészültéig a Kis-kastélyban volt az öltöző. Augusztus 20. volt a pálya avatási napja.

1955-ben Építő KTSZ, kis-kastély udvaron levő lakás és iroda bontásából megépíti a jelenlegi sport gondnoki és öltöző épületet, később hozzá a fürdőt is.
A futball csapat azóta is ezen a pályán játssza a megyei szervezet által kiírt bajnoki mérkőzéseit.
1948 őszén újra alakult az egyesület. Az új neve Okányi Községi Sportkör azaz OKSK.

Az elkövetkezendő időszakokban az egyesület sokszor “akaratán kívül is” névváltoztatáson esett át.
1949-1950-ig a sportkör neve: Okányi EPOSZ-ra változott.
1950-1951-ig Okányi DISZ lett a neve,
1951-től a Okányi KSK,
1971-től Haladás TSZ SE (1970-1974 közt a labdarúgó csapat A Haladás Tsz patronálása (vezetése) alatt működött.)
1989-től napjainkig Okány KSK

A sportkör elnökei a ’70-es évektől napjainkig:
1974-től Notthof Sándor agronómus
1978-tól Balogh László általános iskolai tanár
1984-től Marton János TSZ alkalmazott
1986-tól Papp Attila önkormányzati alkalmazott, műszaki előadó
1987-től Fekete Zoltán ÁFÉSZ elnök, 2002-től 2014-ig Okány község polgármestere, 2006-tól a Békés megyei Labdarúgó Szövetség társadalmi alelnöke
2017-től Ökrös Sándor egyéni vállalkozó

Eredmények a rendszerváltástól napjainkig:

A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés kihatott a falu sportéletére is. Habár amatőr szinten nem függ a sport annyira az ország helyzetétől, az elmaradó eredmények mégis ezt igazolták. A csapatnak nem igazán ment jól a játék. Ékes példa az 1994-95-ös szezon, amikor a csapat a 11 indulóból csak a 9. helyen végzett. 22 mérkőzésen: 5 győzelem, 4 döntetlen, 13 vereség, 36:57 gólarány, 19 pont.
A gyenge teljesítmény a sportolók nem megfelelő hozzáállása és egyéb elfoglaltságaik rovására volt írható. Mint egy amatőr falusi csapatnál, általában a játékosok „főállásban” dolgozók és diákok voltak.

Ahogyan az ország helyzete stabilizálódott, elkezdtek „jönni” az eredmények. Az 1996-97-es szezon biztató eredményei (3. hely a Megyei III. osztály északi csoportjában) után az 1997-98-as szezonban már az elvárások is megnőttek a csapattal szemben. A minimum elvárás a 3. hely megszerzése volt. A keret összetétele és tudása alapján ekkor a csapat jó eséllyel pályázott a feljutásra. A csapat új edzőt kapott, az egykori kiváló játékos Hégely Sándor személyében. A feltett kérdésre, hogy „A csapat vállalná-e az esetleges feljutást”, egyértelmű válasz érkezett:
„A felkerülés 400 ezer Ft plusz költséget jelentene, a pálya és az egyéb feltételek megfelelnének a követelményeknek. Az eddigi szponzorok hajlandóak lennének többet áldozni a focira, ha feljut a csapat.”

1978-ben a Békési Körzet bajnoka lett a csapat és kerek húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra sportsikert könyvelhessenek el a faluban.
1998. június: 20 év után újra bajnok az OKSK. Okány a Megyei III. osztály északi csoportjának bajnoka. A labdarúgó szövetség kacifántos és megoldhatatlan útvesztőiben sajnos a feljutás már nem sikerült.

Az ok: a III. osztály északi és déli csoportjának győztesei nem automatikusan jutnak föl a II. osztályba, hanem először egymás ellen játszanak ki-ki meccset, és e mérkőzések győztese jut fel egyenes úton a II. osztályba. A vesztes a megyei másodosztály 12. helyezettjével játszik osztályozót. Okány az első mérkőzésen a déli csoport győztesével, az Orosházi Rákóczival játszott. Az eredmény Okány – Orosházi Rákóczi 1-3; a visszavágón Orosházi Rákóczi – Okány 5:3. Így Okánynak nem maradt más, mint a Megyei II. osztály 12. helyezettjével, a Szabadkígyóssal megmérkőzni a feljutásért. Eredmények: Szabadkígyós – Okány 5:0, a visszavágón Okány – Szabadkígyós 4:3. A feljutás tehát nem sikerült.

Az ezt követő években a labdarúgócsapat célja még mindig a feljutás, de legalább a 3. hely megszerzése volt, de sajnos a nem úgy alakult, ahogy azt szerették és elvárták volna a szurkolók, vezetők.
Egy bizonyos fokú hanyatlás kezdődött a futballcsapat életében.
A 2000-2001-es szezonban a futballcsapat – mint mindig – nagy tervekkel vágott neki a bajnokságnak, de terveik hamar meghiúsultak. A csapat az őszi szezon végén a 10. helyen állt a 12 csapatos bajnokságban.
A szezon végén 12. lett a csapat.
A 2002/2003-as bajnokság előtt a célkitűzés a dobogó volt a megyei III osztályban. A csapat egyetlen ponttal lemaradva a feljutást érő 2. helytől a 3. helyen végzett és bronzérmet szerzett 2003 nyarán.
A 2004-2005-ös szezonban a csapat bajnokként kiharcolta a feljutást a megyei II. osztályba Hégely Sándor edző vezetésével.
A megyei labdarúgó szövetség ugyan újra variálta a feljutás rendszerét, de ekkor már nem volt legyőzője csapatuknak.

Az OKSK 2005 őszén a megyei II. osztályban indult, mint friss feljutó.
Ahogyan az 1978-as bajnokcsapat is egy év után kiesett, ez a csapat sem volt elég erős a bennmaradáshoz. Itt sajnos ismét meg kell jegyeznem, hogy a megyei szövetség újra átláthatatlan átalakításokba kezdett, így a megyei II. osztályból nem két kieső volt, hanem hat.
A 2006-os kiesés után négy szezonnyi megye hármas szereplés következett, amikor is 2010-ben ismét bajnok csapatot ünnepelhettek az okányi szurkolók. Boruzs Péter legénysége Csanádapácát megelőzve jutott újra a megye második vonalába.

Egy közepes évet egy gyenge második követte a megye kettőben, ami 2012-ben sajnos ismét kiesést eredményezett.

A megye háromban 2012 őszétől egy másfajta koncepció indult el. Szerettünk volna ha a keretben egyre több hazai játékos szerepel, de sajnos ez az eredményesség rovására ment és így csupán a 9. helyen végzett csapatunk.

2013 őszén a dicstelen előző szezon példáján okulva a vezetőség Cserháti Istvánt nevezte ki csapatunk vezetőedzőjének. A már sokat tapasztalt tréner hamar megteremtette a szebb eredményekhez szükséges légkört az öltözőben és első évében feljutást ünnepelt csapatunkkal. Az eredmény pikantériája, hogy csapatunk csupán gólaránnyal maradt le a bajnoki aranyéremről, de az így megszerzett ezüst medália is osztályváltást ért. A Cserháti “sikersztori” ekkor még nem ért véget, ugyanis egyesületünk idáig is többször szerepelt már a megye kettőben, de szinte kivétel nélkül a kiesés elkerüléséért harcolt. Nem úgy a 2014/2015-ös évadban amikor az addigi története alatt csapatunk legjobb eredményét érte el azzal, hogy 6. helyen végzett a Békés Megyei II. osztályában.

Ezt követően talán törvényszerűen is kisebb hullámvölgybe került csapatunk , majd a 2016-ban Cserháti mestert váltó Kocsis Zoltán munkája 2018 nyarára egy újabb fantasztikus eredményben érett be.
2018 nyarán labdarúgócsapatunk bronzérmet nyert a Megye II. északi csoportjában.

A remek eredmény ellenére az öltözőn belüli feszült légkör miatt sajnos újra edzőt váltott a csapat és az éveken át az ifjúsági csapat trénereként tevékenykedő Varju Richárd vezetésével kezdték meg a felkészülést a 2018/2019-es évadra a játékosok. Az egyesület alelnökeként, technikai vezetőjeként is tevékenykedő egykori utánpótlás edző egy fél szezonon át koordinálta a csapatot és adta 2019 januárjában át az új edzőnek, – Turcsek Zoltánnak – akivel a szezon végén újra bronzérmet szereztek játékosaink a Megye II. Északi csoportjában.

A 2019/2020-as idényt természetesen Turcsek mester vezetésével kezdte csapatunk, de a szezon felénél újra váltásra kényszerült a vezetőség, ugyanis a csapat fizikai és mentális ereje sem tükrözte a valódi képességeket. 2020 tavaszán Pap Zsolt játékos edzőként, határozott időre (fél idényre) vette át a csapatot, de sajnos a pandémia közbeszólt és csupán két mérkőzésen vezethette játékosainkat “csatába”.
A csonka szezonban a gyenge őszi teljesítménynek köszönhetően csapatunk a 10. pozícióban végzett a 16 csapatos bajnokságban.

2020 nyarától az Okány KSK új vezetőedzője Démusz Zsolt lett…