Az ősz utolsó mérkőzése éppenséggel egy újabb szomszédvári rangadó volt, méghozzá Sarkadkeresztúr ellen. Bár a címvédő hozta a papírformát, gondoskodtunk róla, hogy szurkolóik a győzelem ellenére se legyenek teljesen elégedettek.
Hazai pályán búcsúztattuk el az idény őszi szakaszát, ugyanis a 11. fordulóban Sarkadkeresztúr látogatott el a Községi Sporttelepre. A harmadosztály tavalyi bajnoka kirobbanó formában várhatta a találkozót, hiszen azok után, hogy augusztusban vereséggel kezdték a bajnokságot, azután minden egyes mérkőzésüket megnyerték. Ráadásul a gólokkal sem maradtak adósak: győzelmeik zömén 5-6 gólig meg sem álltak, de az is előfordult, hogy kétszámjegyű találatig jutottak el, miközben a fordulóig mindössze ötször találtak be ellenük a vetélytársak.
Az illusztris statisztika mellett az sem kecsegtetett sok jót számunkra, hogy a két csapat legutóbbi összecsapásán az 5-0-s végeredmény már az első félidő után megszületett, de az sem, hogy az előző fordulóban hasonló vereségbe szaladtunk bele a másik szomszéd, Vésztő otthonában. A csapat azonban a szombati kora délutánon kitett magáért és még némi hiányérzettel is konstatálhatta a meccset lezáró hármas sípszót. Fegyelmezett, kontrákra építő játékunknak hála helytálltunk a regnáló bajnok ellen, nyoma sem volt annak, ami legutóbb történt a két csapat között, és annak sem, ami Vésztőn.
Ahhoz hasonlóan ezúttal is jó játékkal kezdtünk, már a 2. percben helyzetet dolgoztunk ki egy szép labdakihozatalt követően, csak a vendégek kapusán múlott, hogy Szabó Barnabás nem tette fel a koronát az akció végére. A lövést követő szöglet után ráadásul Bodó Imre is veszélyeztette a keresztúri kaput egy jól irányított fejessel. Ha egy nyolccsapatos mezőny első és hatodik helyezettje találkozik egymással, arra számít az ember, hogy macska-egér játékot fog látni, azonban ezen a napon nem látszódott meg, hogy mekkora a különbség a két csapat között a tabellán. Igazi adok-kapok zajlott a pályán és mindkét csapat bizakodhatott a gólszerzésben a játék képe alapján, gyakorlatilag a kezdő sípszótól a hármas sípszóig. A 24. percben mégiscsak a vendégeknek sikerült megszerezni a vezetést, miután csapatunk védekezése egy kisebb ponton „elcsúszott”, de ez pont elég volt ahhoz, hogy Sáss Ádám kényelmes helyzetben vegye be az okányi kaput.
Sokszor előfordult már ebben a szezonban, hogy jól kezdtünk egy találkozót, de míg Mi lehetőségig jutottunk el, addig az ellenfelek gólig, gólokig is. Az ilyen helyzetek általában frusztrációt szültek, és az idő előrehaladtával teljesítményromlást is. Nos, ez nem így történt ezen a meccsen. A csapat nem szegte fejét, a bekapott gól után egymást biztatták a játékosok: „Nem baj, csináljuk tovább!” – áthallatszódott a lelátóra is. Továbbra is nyílt küzdelem zajlott és mindenki hitt a gól- illetve pontszerzésben. Ehhez viszont Rózsa Csaba védései is kellettek, aki hárításaival jókora lelki alapot adott a csapatnak, a meccs teljes egészében. A kiegyenlített küzdelem megvolt a második félidőben is. A jó kapusteljesítmény volt a zálóga annak, hogy nem volt nagyobb a gólkülönbség, miközben Ruszó Patrik és Kincses Róbert megindulásai után is rendre az utolsó passzok hiányoztak az egyenlítéshez.
Nehéz a két, Keresztúr elleni meccsben hasonlóságot találni, egyet leszámítva: mindkét mérkőzés végeredménye már kialakult az első félidőben. Ám míg szeptemberben a keresztúri játékosok olykor-olykor egymást szórakoztatták játék közben, addig ezúttal néha feszült volt a hangulat a vezetés ellenére is. Gondoskodtunk arról, hogy csak a lefújás után nyugodjanak meg.
Békés Vármegyei III. osztály, Északi csoport, 11. forduló
Okány KSK – Sarkadkeresztúri SE 0-1
Kezdőcsapat: Rózsa Cs. – Varga L., Bodó I., Nagy R., Kovács P., – Bujdosó S., Illés T., Huszár S., – Szabó B., Ruszó P., Kincses R.
Kispadon: Zsila P., Sági R., Kovács R., Balogh L., Nagy M.
Varju Richárd mérkőzés utáni nyilatkozata a Békés Megyei Hírlap/BEOL.hu-nak:
„A hatodik fogadta az elsőt, de ez ma a pályán abszolút nem látszott. A mérkőzés elején jobban játszottunk, mint a vendégek majd fokozatosan erőltették ránk az akaratukat. Összességében talán egy döntetlen reálisabb lett volna, mert nagyot küzdöttünk.”
Honlapunk is megkérdezte vezetőedzőnket a találkozóról:
okanyksk.hu: Pont nem járt ezért a meccsért, de dícséret annál inkább, elvégre a regnáló bajnok látogatott hozzánk. Te hogy gondolod?
V.R.: Ma végre ismét rendben voltunk a találkozó majdnem teljes játékideje alatt. Sajnálom, hogy egyetlen aprócska hiba egyben a vereségünket is jelentette, mert végig az volt az érzésem, hogy teljesen pariban vagyunk a mezőnyből kimagasló Sarkadkeresztúrral. Talán egyetlen aspektussal nem vagyok megelégedve, de ez az egész őszre igaz. A helyzetkihasználásunk sem ma, sem korábban nem volt megfelelő az elmúlt hetekben. Szükségünk lenne egy gólerős, megbízható, hétről-hétre bevethető támadóra, aki jó százalékban értékesíti a helyzeteinket.
okanyksk.hu: Korábban többször is megjegyezted, hogy a csapatnak nem sikerül a 90 perc mindegyikén maximálisan teljesíteni. Valami ilyesmit hiányolsz ilyenkor, mint amit ma tettek le a pályára?
V.R.: Igen, leginkább a koncentráció hiánya okozza azt, hogy néha egészen elképesztő módon alul tudjuk múlni magunkat. Alapvetően tényleg egy jó képességű társaság van a kezem alatt, akikből még hiányzik a megfelelő rutin. Ezen a találkozón néhány apró momentumot kivéve minden rendben volt és a már említett gól hiányzott csak a játékunkból.
okanyksk.hu: Sajnálod, hogy pont egy ilyen teljesítmény után jön a szünet? Sikerülhet-e ezt a mai formát „átmenteni” tavaszra egy háromhónapos holtszezon alatt?
V.R.: Nehéz őszünk volt, ezért valahol nem gond, hogy most pihenőre vonulunk. A vártnál több sérülés és egyéb ok miatt komoly kiesőink voltak. Azt nem lehet megjósolni, hogy mit tudunk továbbvinni az őszből, de borzasztó hosszú szünetünk lesz és sok múlik azon, hogy a játékosok milyen állapotban állnak bele a februárban induló felkészülésbe.
Mint az felvezetőnkből és az interjúból is kiderült, ezen a hétvégén zárult a bajnokság őszi időszaka, és ezután egy háromhónapos szünet vár a mezőnyre. A következő fordulót március második hétvégéjén rendezik, csapatunk ekkor Zsadány otthonába látogat majd (március 9.), a tavasz első hazai meccsére pedig egy héttel később fog sor kerülni, méghozzá Bucsa ellen (március 16.).
